szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Nem lenne drága a barack, ha nem fagyna el a fele. Márpedig ebben az évben is ez tizedeli a termést, a beruházást pedig nehezen tudják kigazdálkodni a kistermelők.

Aszály, szél, fagy, özönvíz, mindenből kijutott az utóbbi hónapokban, de a legnagyobb bajt a fagy hozta, ez károsította a legnagyobb mértékben a gyümölcsösöket, ezért is várható drágulás a friss gyümölcsök piacán. Korábban egy-egy jégverés is le tudta nullázni a termést, és bár a pár évvel ezelőtt bevetett jégkárelhárító rendszer mérsékelte a károkat, de a kora tavaszi fagyos éjszakák alaposan megtépázhatják a növényeket.

Pedig a reggeli fagyok ellen is lenne mit bevetni, csakhogy az általános ültetvényméretek mellett még a támogatott berendezések önerejét sem lehet kigazdálkodni. A barackosok, miután gyakorlatilag majdnem minden második évben elfagy a termés harmada, fele, nagyobb támogatást szeretnének a védőberendezések beszerzéséhez.

MTI / MTVA / Oláh Tibor

A kormány közreműködött abban, hogy az agrárvállalkozók számára kedvező hitelkonstrukciókat tegyenek elérhetővé, ezzel is élhetnének a barackosok. Gyuris Mihály, a Dél-Alföldi Őszibarack Szövetség elnöke szerint a pénz azért van, hogy dolgozzon, tehát nem ellensége a hitelfelvételnek, de a szövetségükhöz tartozó, 2-5 hektáron gazdálkodók többsége kispénzű őstermelő. Az elnök szerint sokan idegenkednek a hiteltől, másfelől viszont, pont az időjárás miatt hektikus a jövedelmezőség is. Az is benne van a tartózkodásban, hogy a géppályázatokon már sokan indultak és nyertek, ahhoz is hitelt kellett felvenni, ezért a túlhitelezéstől is félnek. Az élő munkaerő pedig egyre drágább, ráadásul szinte naponta kell tervezni azt, hogy hány munkásra van szükség, ami ugyancsak költség, így sokan a túl sok bizonytalansági faktor miatt nehezen vágnak bele a hitelfelvételbe.

Ezért tartják azt, hogy jobb lenne a vissza nem térítendő támogatást emelni: szerintük a végén mindenki jól járna, mert évről évre kiegyensúlyozottabb volna a termelés, a gazdáknak a jövedelmezőség. Így az államnak is több áfa, több adó folyna be, és még kárenyhítést sem kellene fizetni az elfagyott termés után, a vevőknek meg olcsóbb lenne a barack.

MTI / MTVA / Oláh Tibor

Megugró árak, kigazdálkodhatatlan támogatás

Tavaly hatszáz forint körül volt az ára az őszibaracknak, az idén nem megy lejjebb kilencszáz forintnál. A barackosokban több helyen már csak a termés kevesebb mint felére számítanak, miközben a Dél-alföldi Őszibarack Szövetség elnöke szerint megfelelő technológiával jóval nagyobb biztonság mellett termelhetnének. "Ezért lobbizom már régóta, ha úgy adódik, Farkas Sándornál, ha lehetne, akkor Orbán Viktornál is" – fogalmaz.

Gyuris Mihály, az ötven termelőt összefogó szakmai szövetség elnöke azt mondja: teljesen megbolondult az időjárás, nincsenek igazi telek, tavasszal pedig kapnak hideget-meleget. Az idén sokat fagyott, de két igazán fekete nap volt, amikor a barackosokat a legnagyobb kár érte.

A kamara által finanszírozott jégkárelhárító rendszer viszonylag nagy biztonsággal működik az elnök szerint, de a fagymentesítést a gazdálkodóknak kell megoldaniuk. Erre is van technológia, a ködgyertyáktól kezdve a szélgépen keresztül több megoldás is lehetséges, de ezek közül a legalább kilencven százalékos védelmet nyújtó szélgépek, amelyeket alulról való öntözéssel lehetne kombinálni, legalább húszmillió forintba kerülnek, és öt-hat hektáronként lenne szükség egy-egy berendezésre, ezért lobbiznak a támogatás növeléséért.

Ennek a támogatási intenzitása jelenleg hatvan százalék, a maradék negyvenszázalékos önerőt a 10-20 hektáros ültetvényekből nem lehet kigazdálkodni – vélik a termelők. A ködgyertyákra, amelyeket most jobb híján a legtöbben használnak, nincs támogatás, ráadásul munkaerő is kell hozzá, és még így is kifoghat rajtuk a fagy. Az idén is a nagy kárt okozó estén elindult felfelé a hőmérséklet, hazaküldték az embereket, majd mégis hirtelen jött a lehűlés. Ezért is biztonságosabb lenne a szélgép, aminek a működtetéséhez kevesebb munkaerőre lenne szükség.

MTI / Sóki Tamás

A zöldségnél nem várható drágulás

Más gyümölcsöt is a fagy sújtotta a legnagyobb mértékben, ahogy írtuk, az őszibarack a tavalyinál harmadával is többe kerülhet, de más friss gyümölcs ára is ötödével drágulhat. A napi.hu vette sorra, hogy a meggynél és almánál a szokásos termés fele várható, a kajszi negyede maradt meg a fagy után, az őszibaracknál az átlagos 35-40 százalékára, a cseresznyénél a 30 százalékára lehet számítani. A hvg.hu is megkereste Ledó Ferencet, a zöldség-gyümölcs szakmaközi szervezet elnökét, aki szerint a gyümölcs némileg drágulni fog, de a zöldségeknél nyugalom van.

Ez persze nem jelenti azt, hogy minden rendben lenne: az aszály inkább gyengítette a termés minőségét, a legutóbbi napokban lezúduló özönvíz pedig a kezelésben jelent nehézséget a gazdálkodóknak. A frisspiaci árakban lehet egy 20 százalékos emelkedés, az ennél nagyobb drágulást megakadályozhatja az import megjelenése. Az időjárás szélsőségei, főleg a fagy ugyanis Magyarországot sújtották, illetve Lengyelország keleti részét, de Európa más országaiban nem okozott a termésben olyan mértékű károkat, mint nálunk.

A vevőket kevésbé, illetve csak közvetetten érintik a felvásárlási árak, pedig előbb-utóbb ennek hatása is eljut a zsebükig. A gyümölcsöknek a nagyobb része a feldolgozókban hasznosul, a meggynél például a termés 5-8 százalékát esszük meg csupán, a többi megy a feldolgozókba, egy része exportra. Ahogy az a FruitVeb prognózisából kiderül, ennél a gyümölcsnél Lengyelországgal, Németországgal és Szerbiával vagyunk versenyben, ez utóbbi területe megúszta a fagyot, míg Németországban 15 százalékkal lesz kevesebb termés. A legnagyobb termelő Lengyelországban, bár többször is fagyos idő volt, ugyanakkora termésre számítanak, mint tavaly. Az almánál is hasonlóak a kilátások.

A zöldségeknél még kevésbé érezhető a kár, így a drágulás sem valószínű. A népszerűbb paradicsomnak és paprikának a termesztése már régóta zömmel üvegházakban, fóliákban folyik, ezért nincsenek az ültetvények kiszolgáltatva az időjárás hektikusságának. De lesz ketchup is, mivel a 1700 hektáron, még szabadföldön termesztett ipari paradicsom 1-2 százalékát verte el a jég, így a feldolgozóknak sem lesz hiányuk.