Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
A koronavírus-járványt követő gazdasági válság kezelésére Soros György az örökkötvények ötletével állt elő. Éppen ezért az Orbán-kormány a most kezdődő kilencedik Nemzeti Konzultációban azt is megkérdezi, hogy mit szólnak Soros György újabb tervéhez, amivel beláthatatlanul hosszú időre eladósítaná Magyarországot.
Az amerikai tőzsdespekuláns legújabb tervének részletes ismertetéséhez érdemes visszamenni a történet legelejére. Az IMF áprilisban globális szinten 3 százalékos visszaesést jósolt, míg az Európai Bizottság (EB) legutóbbi előrejelzése az EU szintjén 7,5, az euróövezet szintjén 7,75 százalékos zsugorodással számol. Közgazdászok között konszenzus mutatkozik abban, hogy mivel a válságot egy külső hatás okozta, nem pedig a gazdaság belső problémái, ezért a megoldást a termelő, szolgáltató infrastruktúra és kapacitások megőrzése, valamint a beindulást, a keresletet ösztönző támogatások jelentik.
Ehhez pedig rengeteg pénzre van szükség.
Szakáli István Loránd, a Századvég Gazdaságkutató Zrt. vezető közgazdásza az Origón azt írta, hogy "ebben a kihívásokkal teli és feszült európai légkörben, amikor az unió, de legalábbis az euró és az euróövezet jövője a tét, a baloldali spanyol kormány és Soros György által szinte egy időben megfogalmazott javaslat az EU-s mentőcsomag örökjáradék-kötvény útján való finanszírozásáról nehezen értékelhető másképp, mint a föderális Európa mellett letett voks."
Századvég: A magyarok elutasítják Soros tervét Európa eladósítására
A Századvég kutatása szerint az amerikai spekuláns javaslatát jelentős elutasítottság övezi a magyarok körében: a válaszadók több mint háromnegyede (76 százalék) szerint a soha le nem járó kamatozású hitel végleg kiszolgáltatottá tenné Európát, míg a 6 százalékuk az örökjáradék-kötvény bevezetése mellett áll. Politikai önbesorolás mentén eltéréseket láthatunk a kérdés megítélésében. Az említett kötvénykonstrukció elutasítottsága a jobboldali szavazók körében a legmagasabb (91 százalék), illetve a középen állók több mint kétharmada (72 százaléka) sem támogatja a felvetést, ezzel szemben a 2, illetve 8 százalékuk mellette áll. Érdekesség, hogy még a baloldali szavazók többsége (54 százaléka) is úgy véli, hogy az örökjáradék-kötvény kibocsátása elfogadhatatlan ötlet, míg a 14 százalékuk egyetért vele.
Finanszírozási szempontból tekintve a javaslat nem tartalmaz sem elvi, sem technikai jellegű lényegi eltérést a korábban felmerült EU által kibocsátandó, közös adósságviselést megtestesítő, hosszú lejáratú euró- vagy koronakötvényekhez képest.
Amiben mégis különbözik, az nem pénzügyi, hanem ideológiai, érzelmi természetű. Egy ilyen súlyos döntés – tulajdonképpen 1000-1500 milliárd euró hitel felvételéről és a kamat határozatlan ideig való fizetési kötelezettségéről van szó – meghozatala egy olyan zsákutcába terelné a mostani EU-t, amelyből sem hátrálni, sem oldalra kimozogni már nem lehetne.
Szakáli szerint ennek az lenne a következménye, hogy az EU a nemzetállamok feletti „még több Európa" irányába indulna el. Amennyiben az EU legmagasabb döntéshozatali szintjein sikerülne keresztülvinni az örökjáradék-kötvény döntést – ami ismerve az EU utóbbi években, több esetben is bemutatott „kreatív" döntéshozatali gyakorlatát, kiegészítve a mostani vészhelyzetre és döntéshozatali kényszerre való hivatkozással, egyáltalán nem tűnik lehetetlennek –, azt követően még könnyebb lenne elutasítani, és ha kell, szankcionálni minden olyan törekvést, véleményt, amely eltér a brüsszeli bürokraták által képviselt irányvonaltól - tette hozzá.
Fontos megjegyezni Soros legújabb ötletével kapcsolatban, hogy annak lényege, hogy a tőkét – az eddigi hitelekkel szemben – nem kell visszafizetni, de a kamatot végtelenségig.
Elképzelhető, hogy az ötletet „bizalmas körökben" előre egyeztették, mert két szélsőbal-liberális kormány – az olasz és a spanyol – azonnal élénk érdeklődést mutatott - írta erről Boros Imre közgazdász.
"Az ötlet azért veszélyes, mert a pandémia miatt fuldokló országokban sokan vannak, akik még egy szalmaszálba is belekapaszkodnának" - tette hozzá az első Orbán-kormány minisztere.
Soros György javaslata Európa pénzügyi gondjainak megoldására tehát a következő: bocsássanak ki lejárat, illetve tőke-visszafizetés nélküli kötvényt, vagyis örökjáradékot, mégpedig 1500 milliárd euró értékben, félszázalékos kamat mellett.
Az nem világos, hogy pontosan minek alapján döntenék el azt, hogy mely országok mennyit és mire kapnának a pénzből, továbbá mekkora részt vennének ki a kamatfizetésből. Nem tudni azt sem, hogy mi történik, ha valaki nem fizet. Paolo Gentiloni gazdaságért felelős uniós biztos május elején mégis tényként nyilatkozta a Les Echos című francia lapnak, hogy az Európai Unió gazdaságélénkítő csomagjának elfogadásához, illetve a járvány okozta problémák csillapításához nagyon hosszú vagy örök lejáratú hitelek segítik majd a tagországokat.
Novoszáth Péter, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense úgy ítéli meg, az a legnagyobb probléma, hogy más finanszírozási megoldásról nem is nagyon hallani, emiatt fokozódik a feszültség a tagországok között. Nem tisztázott az sem, hogy Soros György ajánlata mögött ez alkalommal kik állnak valójában – mely befektetői csoportok a világ mely részéről, milyen vallás és kultúra képviselői –, akiknek Európa örökre a lekötelezettjévé válhat.
Befektetői oldalról a kötvények cseppet sem tűnnek vonzónak, kérdés, hogy egyáltalán ki akarna ilyet jegyezni. Ha pedig le is jegyzik, de köztük vannak olyan befektetési alapok, nyugdíjalapok, amelyeknél az esetleges veszteség az alapok befektetési jegyeinek tulajdonosait, köztük átlagemberek millióit érinti, máris jelentős társadalmi kár keletkezne
- mondta.
Ebből az következik, hogy nem tartható az az ígéret, hogy a kamat mindössze fél százalék lenne.
Mivel a piacon a kötvény kamatát nem a kibocsátó vágya határozza meg, hanem az, hogy a befektetők mennyiért hajlandók jegyezni, nyilvánvaló, hogy a kamat - mintegy "váratlanul" megtöbbszöröződne.
Életveszélyes lenne belemenni egy Soros-féle örök lejáratú finanszírozási konstrukcióba – figyelmeztetett Boros Imre. A közgazdász-szakember
a hazai devizaalapú hitelek csapdáját hozta példaként, amelynek buktatóira senki nem hívta fel időben a később pórul járt ügyfelek figyelmét.
Ő is arra figyelmeztetett, hogy a sajátos hiteltermék esetében a törlesztés mértékét meghatározó kamatfizetési teher a jövőben nem marad majd ilyen alacsony, mint a jelzett fél százalék.
Továbbá az is biztos, hogy az éppen Soros György által a történelemből – így akár a Napóleon elleni harcok, a krími háború vagy a rabszolgaság megszüntetése idejéből – citált esetekhez hasonlóan
a konstrukció soha nem maradt tisztán pénzügyi megoldás. A hitelezők, kimondva vagy kimondatlanul, a történelem alakításának jogát is megvásárolták a pénzükkel
- tette hozzá.
A Nemzeti Konzultáció tizedik kérdése Soros örökkötvényeiről szól.
Ön elutasítja Soros György tervét, amely beláthatatlanul hosszú időre eladósítaná hazánkat?
Erre a kérdésre is várja a választ a kormány.
A Nemzeti Konzultáció kérdéseire még visszatérünk.
